|
|
|
|
|
|
A
település
területi elhelyezkedése és
története
Erdőhorváti Magyarország északkeleti
részén Borsod - Abaúj -
Zemplén
megyében a Zemplén hegység
alján
helyezkedik el. Azon felül is a
sátoraljaújhelyi
járás egyik kis faluja. Hegyes vidék.
A
Bodrog folyó jobb oldalán van.
Hozzá
legközelebb eső város a
történelmi
nevezetségeiről is híres Sárospatak.
Közvetlen településszomszédja
Tolcsva,
Komlósak és Háromhuta.
Története az alábbiakban
foglalható
össze:
Már a XIV. században is szerepel 1353 - ban
állítólag Pálos kolostort
építettek a községben, erről
a
kolostorról emlékezik meg 1814 - be egy
egyházi
felügyelői láthatóak voltak. A
terület
első biztosai a Pálosok lehettek. 1398 - ban a
község neve Horváti alakban fordul elő.
Nevét
az akkortájt itt birtokos családról
kaphatta.
Középkori történetét
nagy homály
fedi. Csak akkortól ismertebb, hogy 1647 - be
Lórántffy Zsuzsanna megszerezte és a
Rákóczi birtokhoz csatolta. A
Rákóczi -
féle szabadságharc bukása
után
Horváti a Traubon, majd Bretzeinwkeim család
tulajdona
lett, de tőlük nem a Windischgraetz család hanem a
Benst,
majd a Waldbott család tulajdona lett. Egyhangú
története volt amire
elzártsága nyomta
rá a bélyeget. Mára XV.
századtól
Melegmál, Agáros, Szúnyog, Kalap
és
Véghegy nevű határrészein
jó borokat
termelt. A Horváti bor keresett volt, mert
állandó
volt a színe, nem tört meg akármien
hosszú
szállítás alatt sem. Szőlő
művelésein
kívül fő kereseti forrása volt az erdő.
1851 - ben
1344 lakost tartottak nyilván, 1912 - ben 273
házban 1311
lakosa volt. Itt is óriási
pusztításokat
végzett a filoxéra. 1923 - ban a
község
mélyebben fekvő részein
árvíz
pusztított, a rá következő
háború
pedig harminc áldozatot követelt a kis
községtől. A község csak 1884 -
óta
tartozik Zemplénhez. Óhuta és
Középhuta nevű dűlői a hajdani
üveghutáinak
emlékét őrzi.
Történetét tekintve
más monda is ismert. Eszerint valamikor ezt a
községet
Háromlábúnak
hívták még a
tatárjárás lőtt,
mert három hegy tövében három
völgyben
feküdt. Mikor a tatárok
elpusztították a
községe és IV. Béla itt
járt
összeszedte a megmaradt magyarokat, akkor azt mondta: ne
legyetek
széjjel össze tartsatok! Gyertek le a
völgybe, ezt a
tölgyest vágjátok ki! Ebből lett
Erdőhorváti
neve: Az erdőt hord ki, és vágd ki!
Sajgó
Tamás és Váraljai Ferenc a falu
öregjei a ma
is használatos hegyek nevéről ismernek
mondát.
Így például:
Fekete hegy : A Fekete hegy várfalai arra
emlékeztetnek,
hogy ott egy ősi vár volt, amikor a magyarok
bejöttek. De a
vár praktikával lett bevéve valamelyik
Árpád - vezér elvette ennek a
vár
kapitányának a lányát
és így
meghódoltak.
Éhenholt domb: Ugyancsak abban az időben volt még
egy
nevezetes hely, amit Éhenholt dombnak neveztek.
Azért
kapta a nevét mert onnan menekültek ki a
tatárok
elől, és ha a tatárok több napig nem
mentek ki addig
azok nem ettek, volt rá eset, hogy gyerekek meghaltak
éhen mert nem mertek bejönni a
községbe.
Véghegy: Onnan kapta a nevét, hogy akik a
tatároknak ellenszegültek és nem
engedelmeskedtek
oda vitték ki őket és ott
végezték ki.
Pusztavár: A Husziták
építették
valamikor itt a Pusztavárat. Annak idején amikor
a
vár épült még nem volt a
hegyen víz.
Ezért ástak kutat, olyan mélyre
lementek, hogy
forrást találjanak ami ellátta
vízzel az
építkezést. Későbbi időkben
az
említett Pusztavár Rákóczi
Ferencnek
került a tulajdonába. Ez a vár
összeköttetésben volt a
Sárospataki
várral olyan alagúttal ahol kocsival is lehetett
közlekedni. Amikor az ellenség
üldözőbe vette
lovával menekült, és a lóra
visszafelé
tette a patkót. Így sikerült
megmenekülnie.
Jánoska - Várja: A község
határában még mindig van egy nevezetes
erdőrész Jánoska Várja. Onnan kapta a
nevét, hogy amikor a Cseh rabló lovag itt
járt fia
is itt volt János. Az letekintett a hegy kőszikla
ormáról, lebukott és szörnyet
halt.
Könyörgő: Amíg a filoxéra ki
nem
pusztította a szőlőket volt egy régi
népszokás. Volt 24 szőlőpásztor, a
pásztorbíró volt a
pásztorok felett. A
Könyörgő dombon volt egy kő oda jártak a
pásztorok minden este imádkozni. Ugyanott volt az
ítélethirdetés is. Mikor valameik
pásztor
vétett a pásztorbíró a bűn
súlyossága szerint megvesszőzte a
pásztort. Ez az
akkori törvények szerint
velejárója volt az
igazságszolgáltatásnak.
A lakosság a felszabadulás előtt
báró
Waldbott földjén dolgozott. A föld nagy
része
akkor a báró tulajdonában volt. Volt
néhány (5) kisbirtokos is. Emellett a falu
papjának 25 holdnál nagyobb földbirtoka
volt. A
felszabadulás után a bárói
birtok
szétosztásra került.
Földjét a
nincstelenek, és azok az emberek kapták akik a
felszabadulás ügyében
tevékenykedtek.
Forrás: Sóvári Éva
A község érdekessége, hogy
különleges ásványokat tartalmaz:
Achát:(SIO2)
Kalcedon: (SIO2)
Jáspis, Opál, Hematit, Mangán- oxid,
Pirit,
Zöldes szeladonit.
Ezért az ásványgyűjtők kedvelt
területe.
Erdőhorváti községben a
népesség vallás szerint
négy felé
oszlik:
Római Katolikus: 285 fő
Református: 203 fő
Görög Katolikus: 145 fő
Evangélikus: 4 fő
|
|
 |
|
|
Római
Katolikus
1353 - ban a falu fölött felépült
a
pálosok zárdája, ennek romjait jelen
évszázad elején még
látták, a
helyet "barátok zárdájának"
nevezték. A falu birtokjoga 1647 - tõl a
Rákóczi fejedelmi családé
volt. A
lakosság a XVII. században már a
református
hitet vallotta és az ismeretlen időben
felépített
templom is az õ birtokukba került. De
1671 - ben a
katolikus hitre térő Báthory
Zsófia -
özv. II. Rákóczi
Györgyné - a templomot
visszaadta a katolikusoknak.
1693 - ban a hegyaljai plébánosok azt
panaszolták
Fenesy egri püspöknél, hogy a
reformátusok
Újhelyen, Tolcsván, Bényén,
Horvátiban megkísérlik
visszaállítani nyilvános
vallásgyakorlatukat. Visszatért tehát
a
református prédikátor s Telekessy
püspök
1699. évi összeírása nem
jelez
Horvátiban katolikus plébánost. 1703
és
1705 között ugyan rövid időre megindult a
plébánia működése, de az
1705. évi
szécsényi országgyűlés a
hegyaljai
templomokat visszajuttatta a reformátusok
részére.
A Rákóczi szabadságharc
végén
Lipót királynak 1710. márc. 5. -
éről,
illetve I. Józsefnek 1710. szept. 10 - rõl
keletkezett
rendelkezése azt írta elõ, hogy
mindazon
templomokat, plébániákat,
iskolákat,
javadalmakat, ájtatos alapítványokat,
melyeket a
reformátusok Rákóczi
felkelése alatt
elfoglaltak, vissza kell adni a katolikusok
részére. E
rendelkezés
végrehajtásaként gróf
Pálffy János mint a király
megbízottja
1711. szept. 26 - án az Erdőhorváti templomokat a
parókiával együtt azon
indoklással adta
vissza a katolikusok birtokába, hogy a templom és
a
plébániaház eredetileg a
katolikusoké volt,
és köztudomás szerint a
plébánost a
felkelés alatt űzték el. 1711 után
mégsem
tudták működtetni az Erdőhorváti
plébániát. A visszakapott fa templom
nem volt
többé használható,
rövidesen dőlni
kezdett a fából épült
paplakkal együtt.
1713 - ban a mádi plébános szedte az
Erdőhorváti malom szombati
vámbevételét,
1733 - ban viszont már Tolcsván
filliája volt az
Erdőhorváti katolikus lakosság, a falu birtokjoga
pedig
Trautson hercegségé lett.
1773 augusztusában Trautson herceg a
plébánia
visszaállítása iránt
kezdeményező
lépéseket tett: a plébános
tartására évi 50 Ft fizetést
rendelt regéci uradalmi
pénztárából,
majd plébánosnak bemutatta Kanyitzky
János
mádi káplánt.1773-
novemberében a Tolcsvai
plébános engedélyt kért az
újonnan
épített kápolna
megáldására,
december 1 - én pedig Kanytzky, az első
plébános
elfoglalta hivatalát és jelentette, hogy
hallgatóinak csak fele fér be a kis
kápolnába. A paplak is alkalmatlan
építmény volt.
Kanyitzky halála után utódja, Hutiray
András plébános 1787 - ben a
kegyuraságtól kieszközölt
pénzen
szilárd anyagból építette a
jelenlegi
templomot, majd a paplakot. A harangokat
Tolcsváról
hozták át s eleinte a protestánsokkal
közösen használták. A
plébánia
templom titulusa: Szent Kereszt megtalálása.
Az új plébánia
leányegyházai voltak
a visszaállításkor:
Rákócziiak
egykori regéci uradalmához tartozó
Alsó-Középső-Felsőhuta,
később a
regéci üveggyár és
Komlóska
község.
Középhutában 1870- ben Trabeczky
József
adományából templom
épült, Szent Anna
tiszteletére. A Háromhuta elnevezés az
1905.
évi egyesítésük
folytán
keletkezett.
Forrás: Bertók atya |
|
|
Görög
Katolikus
A templom
alapkövét még a két
világháború között
helyezték le,
és a templom fundamentumát
közvetlenül a
második világháború előtt
építették, majd a hetvenes
években
folytatódott a templom
építése,
közadakozásból és az
erdőhorváti
hívek társadalmi
munkájából.
Ez a templom Erdőhorváti legfiatalabb temploma, es a
legkisebb a
felekezet. Erdőhorvátiban 146 fő a Görög
Katolikus
hívek létszáma.
A Felszentelés éve: 1976 A templomot Dr.
Timkó
Imre Hajdúdorogi megyés püspök
szentelte fel.
Előtte a jelenlegi Erdőhorváti
Általános Iskola
területén az egykori tornatetem, a mostani
könyvtár területén volt a
kápolna.
1950 - ig működött a felekezeti iskola a
kápolnában, és 1976 - ig az
új templom
felszenteléséig kápolnaként
szolgált.
Mai napig a hívek szeretettel emlékeznek a
templom
építése idején
szolgálatot
teljesítő parókusra Iváncsó
Tibor esperes
úrra, aki a templom építése
idején
nagyon összekovácsolta a Görög
Katolikus
híveket.
Napjainkban a templomi szertartások rendje:
Minden vasárnap és minden Görög
Katolikus
hétköznapi ünnepen délelőtt 9
órakor ,
és minden szerda délután 16
órakor van
liturgia (szentmise) a templomban.
Forrás: Iski
István
lelkipásztor
|
|
|
Erdőhorváti
Református Egyházközség
Jézus mondja: "Jöjjetek
énhozzám
mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg
vagytok
terhelve, és én megnyugvást adok
nektek"
(Mt11.28). A XVI. században református hitre
tért
lakosság használatba vette az ismeretlen időben
épült régi templomot. Az 1595.
évi
jelentés, már református
templomról ad
hírt. 1671- től többször gazdát
cserélt
a templom, míg 1771. szeptember 26.-án
végleg
elvették a reformátusoktól, akik egy
borházból alakítottak ki
istentiszteleti helyet.
De már 1785-90 között
megépült az
új templom, majd 1889-ben tornyot is
építettek
hozzá. Ez a templom megavult, a jelenlegit Katona
György
sárospataki építész tervei
alapján
építették, 1910-11-ben. A templomban
250
ülőhely van, 1929-től szól a jelenlegi
orgonája.
Tornyában két harang lakik. Régebbi
harangjának az volt a felirata: "Kitárva az Isten
háza, halljátok a harangot, jertek
hívek
dicsérjétek az egy
Örökkévalót!
„
Mint minden református templom mellett iskola is
működött. A ma is meglévő
iskolát 1949- ben
államosították, majd a
termelőszövetkezet
használta. Jelenleg gyülekezeti
teremként vette
birtokba újra az egyház Ez az
iskolaépület
1886-ban épült.
A gyülekezet az 1970-es években új
lelkészlakást épített, ami
jelenleg
üresen áll, de nyáron a
gyülekezeti teremmel
együtt táborozásra alkalmas a festői
környezetben.
A lelkészi szolgálatot a református
hívek
Vámosújfaluból kapják.
Istentiszteletek ideje vasárnap és
ünnepnapokon
délelőtt 11 óra, és
délután 3
óra. Advent első
vasárnapjától
húsvét nagyhétig
csütörtök
esténként is van istentisztelet az
immár
gázfűtéses templomban.
A gyülekezet helyettes lelkésze Dr.
Sándor
Endréné, aki férjével
felváltva
prédikál itt. A gyülekezet gondnoka:
Komáromi
Ferenc, pénztárosa: Jeddi Ferenc.
Minden hutai és Komlóskai reformátust
és
kirándulót várunk az
istentiszteletekre.
Vámosújfaluban pedig a Kálvin
Kiadó
lerakatja működik, ahol református könyvek
vásárlására van
lehetőség
egész évben.
|
|
|
|
|
|
