Köszöntjük Erdőhorváti weboldalán

Fedezze fel ezt a bájos Zemplén-hegység lábánál fekvő falut, ahol a természet és hagyományok összetalálkoznak. Ismerje meg Erdőhorváti gazdag történelmét, élvezze a lenyűgöző táj szépségét, és tájékozódjon a helyi programokról és látnivalókról. Legyen részese egy igazi vidéki élménynek, ahol a vendégszeretet és a természeti kincsek találkoznak! Ebben igyekszünk segítséget nyújtani a weboldalon található információkkal.

Néhány fotó Erdőhorvátiról és környékéről

Erdőhorváti egy kis község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban található. Fekvése a Zempléni-hegységben, a Tokaji borvidéken, a Tolcsva-patak völgyében helyezkedik el, Miskolctól körülbelül 70 kilométerre északkeletre. A község történelme a Honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza, és az Anjou-kori Oklevéltárban már említik. Első írásos emlékek Horuath néven ismeretesek 1342-ből, majd 1398-ban Horváthyként említik. A Rákócziak birtokába került, majd később több birtokos váltotta egymást.

A község címerének központi eleme egy várat ábrázol, ami a környékbeli történelmi erődítményekre utalhat. A zöld és bézs színek a természettel és a földi kapcsolatokkal hozhatók összefüggésbe, a zöld szalag pedig a település nevének kiemelésével erősíti a büszkeség és az összetartozás érzetét. A vár vagy erődítmény szimbolikusan utalhat a település védelmi szerepére a történelem során.

A község sokszínű multikulturális közösségként virágzott a XIX. század végén, különböző kultúrák, foglalkozások és hitvilágok gazdagították. A lakosságban horvát, német, szlovák nemzetiségek is megtalálhatóak voltak. A település hitélete is sokszínű volt, különböző vallási közösségek tették gazdaggá, és a különböző felekezetek kölcsönösen tisztelték egymás szokásait.

Az 1950-es évek tragikus időszakot jelentettek, a két világháború súlyosan érintette a falut. A lakosság szenvedett veszteségeket, és a nemzetiségi és vallási sokszínűség jelentősen egyszerűsödött. A zsidó közösség is eltűnt, az elhurcoltak soha nem tértek vissza. A kommunizmus idején a lakosság száma csökkent, és a különböző nemzetiségek nyomai megmaradtak az itt élők mindennapjaiban.

A rendszerváltás idején Erdőhorváti új fejezetet nyitott történetében. Bár a népesség tovább csökkent, a kisebb közösség új lehetőségeket hozott. A település továbbra is megőrizte gazdag kulturális és vallási hagyományait. Különösen érdekes azoknak az erőfeszítéseknek a története, akik szlovák gyökereiket kutatva ruszin nemzetiségűnek vallották magukat, és az őseik kultúráját életben tartják.

Napjainkban Erdőhorváti egy kisebb, de élénk közösséget jelent, ahol az emberek büszkén őrzik hagyományaikat és kultúrájukat. A település lakói alkalmazkodtak a modern világ kihívásaihoz, és a természet és kultúra együttes ereje inspiráló környezetet teremt a jövő generációi számára. A népesség 2022-ben továbbra is kisebb, de a község gazdag történelme és kulturális öröksége értékes része a magyarországi vidéki életnek.

A településhez kötődő híres emberek közé tartozik Szásztóth Sándor író, Sándor József üzletember, valamint Bognár Évi énekesnő és modell. Az Erdőhorváti perec, egy különleges gasztronómiai örökség, szintén kiemelkedik a helyi kultúrában. A perec előállítása modernizálódott, de hagyományosan a legfinomabb fehérlisztből készül. Két típusa ismert: tojásos és böjtös.

Erdőhorváti az ásványok gazdagságáról is híres, különösen a ritka tokaj-hegyaljai Vörös-obszidiánról. A terület geológiai kincseit és ásványait részletesen elemzi Tóbiás Adrienn "Erdőhorváti – Az ásványok birodalma" című könyve. A településnek különleges kapcsolata van az Ország Karácsonyfájával, melyet 2010-ben és 2011-ben is adományoztak az Országháznak, mint hálás köszönet Erdőhorváti helyreállításáért az árvízkárok után.