Látnivalók, érdekességek

A görög katolikus templom a helyi görög katolikus közösség szentélye. Az épület története messze visszanyúlik, ma pedig továbbra is szolgálja a hívőket az istentiszteleteken, keresztelőkön és más fontos vallási eseményeken. Az egyedi építészeti stílus és a díszes ikonok kifejezik a keleti keresztény hagyományokat, amelyeket a görögkatolikus közösség követ.

Az épület lakói nemesi származásúak voltak, de életmódjuk nem különbözött a falubeli parasztokétól. Az egyszerűbb kőfalú épület tradicionális szoba-konyha-kamra elrendezéssel és szalmafedéssel rendelkezett. Különlegessége abban rejlett, hogy a rozs kévéket a háztetőre fej fölött kötötték össze, így lépcsős zsuk fedéses alakot alkottak, és a födémek arhaikus képet mutattak. A lakószobában található fűtős kemence is érdemes megfigyelésre.

Az épületbe lépve az 1929-es évek végébe csöppenünk, ahol a fiatalok a szülőkkel éltek együtt. A kerek perec készítéséhez használt kabolás kemencét a szobában állították fel.

Az erdőhorváti tűzoltó szertár története évtizedekre visszanyúlik, amikor megalakult a tűzoltó szervezet a településen. Az első tűzoltó szervezet önkéntesekből álltak, akik a település védelmében vállalták szolgálatukat. Az eszközök és felszerelések kezdetben egyszerűbbek voltak, a tűzoltók gyakran a helyi közösség tagjai voltak, akik összefogtak a tűzesetek elhárítása érdekében.

Az Erdőhorváti keleti határát alkotó Vég-hegy dél-délkeleti lejtőjén, a szőlőművelés és a természetes erózió hatására több helyen feltűnik a miocén andezithez kapcsolódó hidrokvarcit. Ez a kvarcfajta mutatós alakokban és színekben gazdag megjelenésben hordozza a kvarcváltozatok jellegzetességeit. Az itteni geológiai jelenségek és kőzeti képződmények nem csupán az érdeklődő tudósnak vagy hegyi túrázónak nyújtanak kihívást és tanulási lehetőséget, hanem hozzájárulnak az adott térség kulturális és természeti értékeinek megértéséhez is. A Zemplén-hegység kőzeti sokfélesége és ásványkincsei olyan értékeket képviselnek, amelyek hozzájárulnak a helyi közösségek, kutatók és természetkedvelők közös tudásához és élményeihez.

Az elmúlt évszázadokban a vidéki kovácsműhelyek létfontosságú szerepet játszottak a helyi közösségek életében, és Erdőhorváti sem volt kivétel. A kovácsmesterség hagyományosan olyan szakma volt, amely szilárd alapot képezett a falusi élet számára, számos praktikus és nélkülözhetetlen funkciót betöltve. Erdőhorváti sem maradt ki ebből a vidéki életstílusból. A település kovácsműhelye hozzájárult a helyi gazdaság fejlődéséhez és a közösség egységéhez. A kovácsok ügyessége és szakértelme hozzájárult a falusiak mindennapi életének megkönnyítéséhez, miközben a kovácsműhelyek egyúttal olyan helyekké váltak, ahol a szomszédok és barátok találkozhattak, beszélgethettek és megoszthatták tapasztalataikat.  

Erdőhorvátin, ahol a hagyományok és a gasztronómia találkoznak, egy különleges sütési módszer hozza létre a híres erdőhorváti perecet. Az asszonyok évszázadok óta őrzik és ápolják ezt a hagyományt, amely a búbos kemencében való sütést jelenti.
A búbos kemence, amely egy hagyományos sütőberendezés, jellegzetes formájával és funkcióival különbözik a modern kemencéktől. Egy igazi mesterség, amely generációról generációra száll, és Erdőhorváti szívében játszik fontos szerepet. Az asszonyoknak itt nem csak sütésre, hanem a közösség összehozására is lehetőségük van. 

Erdőhorvátiban, a gyönyörű tájak ölelésében található a varázslatos Vég-hegy. Ez a festői hegytető magával ragadó túraútvonalaival és csodás panorámáival hívogatja a természet szerelmeseit. A vég-hegyi kirándulások során a látogatók lélegzetelállító kilátásban gyönyörködhetnek, melyeket a dús erdők és a kristálytiszta levegő tesz teljessé. A magaslatról lenyűgöző látvány nyílik az alatta terülő völgyekre és a környező hegyekre. Ez a természeti kincs valódi gyöngyszem Erdőhorvátiban, és minden túrázó számára elérhető élményt nyújt, amelynek emléke hosszú ideig elkíséri őket. 

Erdőhorváti település központjában, a polgármesteri hivatalral szemben büszkén emelkedik az ún. Csurgó-kút. Ez a kút nem csupán a helyiek, hanem a látogatók számára is fontos jelentőséggel bír, hiszen innen folyik az ivóvíz. A Csurgó-kút nem csupán praktikus forrás a mindennapi életben, hanem a közösség szimbóluma is, mely a természet ajándékát és a fenntarthatóság fontosságát is képviseli. A kristálytiszta víz kútja összeköti az embereket a természettel és az élet alapjával, miközben központi helyet foglal el Erdőhorváti életében.

A római katolikus templom egy másik kiemelkedő vallási központ Erdőhorvátiban. Az 1787-ben épült templom egykor egy fatemplom helyén áll, neobarokk stílusban készült. Az épület gazdag történelmi múltat és művészi örökséget őriz meg a részletgazdag oltárokkal, faragott elemekkel és mennyezeti freskókkal. A templom nem csupán vallási jelkép, hanem a közösség szilárd és szent helye is, ahol az emberek összegyűlnek imádkozni és ünnepelni.

Erdőhorváti egy festői kis település, ahol a ló és a természet iránti szeretet mélyen gyökerezik a közösség kultúrájában. A helyi Lovasiskola és Nyári Tábor nem csupán egy intézmény, ahol a fiatalok lovagolni tanulnak, hanem egy valóságos kalandokkal teli élményközpont, ahol közösségi kapcsolatok is formálódnak.

Erdőhorváti mészárszéke, a régi hagyományok és közösségi élelmiszerfeldolgozás helyszíne. Régen a falusi mészárszékek egyedi és közösségi intézmények voltak, amelyek szolgálták a helyi közösséget az állatok feldolgozásában és az élelmiszer előállításában.

Erdőhorváti, mint sok más település, számos hőst adott az elhivatott férfiak és nők személyében, akik részt vettek a világégésben, a két világháborúban. A falu büszke azokra, akik bátran szolgáltak és áldozatot hoztak azért, hogy hazájuk és a közösség biztonságát szolgálják. Az emlékezés és tisztelet jeléül Erdőhorváti egy világháborús emlékművet állított, hogy örökítsen meg mindenkit, aki az idők során hűségét és áldozatát ajánlotta fel a hazáért.

Erdőhorváti pincesora és pálinkafőzdéje két olyan kincset jelentenek, amelyek bemutatják a település gazdag gasztronómiai hagyományait. A helyi borok és pálinkák nemcsak ízletes élvezetek, hanem egyúttal egy történetmesélő eszközök is, amelyek segítenek megérteni Erdőhorváti kulturális örökségét és a helyi közösség elkötelezettségét a minőség és hagyomány iránt. A pincesor és pálinkafőzde mindkettő együtt járulnak hozzá Erdőhorváti varázslatos gasztronómiai élményéhez, amelyek felejthetetlen élményt nyújtanak mindazoknak, akik szeretik felfedezni a finom ételek és italok világát.

A Szentendrei Skanzen, Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeuma. A 63 hektáros területén a magyar nyelvterület népi építészete, lakáskultúrája, gazdálkodása és életmódja elevenedik meg a látogatók előtt. A múzeum állandó kiállítása eredeti, áttelepített és hiteles másolatokban megépített épületeket, mint például lakóházak, gazdasági melléképületek, malmok és templomok, használva, bemutatva ezzel a régmúlt vidéki örökségét. Mindezt különböző tájegységekre tagolva teszi, és az állandó szabadtéri kiállítás a 18. század közepétől a 20. század közepéig terjedő időszakot öleli fel. Az Észak-magyarországi falu (I.) szekcióban megtalálható Erdőhorváti is, mint I-11.Lakóház. 

Erdőhorváti falujában anno 146 fő görögkatolikus hívő élt, és ennek a közösségnek az elkötelezettsége és összefogása révén valósult meg a múlt század 70-es éveiben a görögkatolikus templom és a hozzá tartozó harangláb építése. Az építkezés során a hívők nem csak a vallási igényeket vették figyelembe, hanem az építészeti szépséget és a kulturális örökség megőrzését is szem előtt tartották. A templom és harangtorony nemcsak a vallási szolgáltatásoknak adtak otthont, hanem a közösség összejöveteleit, ünnepeit és egyéb eseményeit is.

Erdőhorvátiból könnyedén elérhető a Huta-völgye, egy olyan természeti oázis, ahol a csend és a nyugalom uralkodik. A völgy számos forrást és pihenőhelyet kínál az odalátogatóknak, akik igazi felüdülést találnak az itteni kristálytiszta patakok mellett. A kialakított pihenőhelyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy az emberek élvezzék a természet nyugalmát és harmóniáját, miközben kikapcsolódnak a mindennapi rohanásból. A Huta-völgye a természet szerelmeseinek ideális célpontja, ahol együtt élvezhetik az érintetlen táj szépségét és a friss források által kínált hűsítő élményt.

A református templom szintén meghatározó szerepet játszik az erdőhorváti vallási életben. A 1789-ben befejezett templom a neoklasszicista építészeti vonásokat tükrözi, és a helyi református közösség otthonaként szolgál. Az épület a hit és az imádság színtere, valamint olyan események helyszíne, mint a keresztelők és esküvők. A templom építészeti szépsége és történelme szorosan kapcsolódik a helyiek identitásához és büszkeségéhez.

Erdőhorváti régi egyházi iskolája, amelynek vallási nevelés és közösségformáló szerepe volt. Régen az egyházi iskolák rendkívül fontos szerepet játszottak a falvak életében és az oktatás terén. Az egyházi iskolák fontosságának alapvető tényezői közé tartozott a vallási nevelés, az alapvető oktatás és a közösségformáló szerep.

Erdőhorváti Népház, közösségi központ a helyi kultúra élénkítésére és kapcsolatteremtésre. A népház jelentése és szerepe egy kis település életében változó tényezőktől függ, de általánosságban elmondható, hogy egy ilyen hely közösségi tér, ahol az emberek találkozhatnak, közösségi eseményeket tarthatnak, és ahol kulturális, társadalmi vagy oktatási tevékenységek is zajlanak. A népházak gyakran játszanak fontos szerepet a helyi identitás és hagyományok megőrzésében.

A Zempléni-hegység domborzati változatossága és klímája lehetővé teszi számos különböző növény- és állatfajnak a létezését. A hegyek lankáin és völgyeiben különböző típusú erdők találhatók, mint például tölgyesek, bükkösök és fenyvesek. Az erdők gazdag virágok palettájával büszkélkednek, beleértve a tavaszi hóvirágot, a kikeleti héricset és az erdei gyöngyvirágot. A Zempléni-hegység területén számos védett állatfaj is otthonra lel. A hegyek és völgyek ideális élőhelyet biztosítanak madaraknak, mint a héja, a kerecsensólyom és a fakopáncs. Emellett gyakran lehet látni védett emlősöket is a hegyekben, mint például a hiúz és a vaddisznó. A patakok és tavak gazdag élőlényekben, beleértve a különböző halakat és kétéltűeket.

Erdőhorváti, mint sok más település, hozzájárult az 1848-as forradalomhoz és szabadságharchoz.  Az emlékezés és tisztelet jeléül Erdőhorváti egy 1848-as műemléket emelt azoknak a hősöknek, akik a forradalom eseményeiben részt vettek. Az 1848-as műemlék Erdőhorváti központjában található, és magába foglalja azoknak az egyéneknek a nevét, akik a forradalom során kiemelkedő szerepet játszottak. Az emlékmű nem csupán a hősöket tiszteli, hanem a közösség számára is emlékeztetőül szolgál arra, hogy a falu részese volt a nemzeti eseményeknek és azoknak az áldozatoknak, amelyeket a szabadságért tettek.

Az erdőhorváti perec története

A 17. századtól kezdve önálló céhek foglalkoztak perec előállításával, Debrecen például ebben az időszakban már kialakította saját perecsütő céhét. Általában a parasztasszonyok specializálódtak a perecsütésre és a termékek értékesítésére. Ezek a perecsütő központok gyakran meghatározott földrajzi határokkal rendelkeztek, és Debrecen mellett más jelentős helyek is feltűntek, például Erdőhorváti (Tokaj-Hegyalja), Somodi (Abaúj-Tolna), Kapuvár (vert perec, rábaközi perec).

Az erdőhorváti perec előállítását a 19. század utolsó évtizedeitől lehet nyomon követni. Ez a hagyomány az erdőhorváti asszonyokhoz kötődik, és a közeli településeken, például Tolcsva, Erdőbénye, Sárospatak terjesztették el.

A 20. században Erdőhorváti vált jelentős perecsütő központtá. Tudjuk, hogy 15-20 piacra termelő perecsütő asszony tevékenykedett, főként Tokaj-Hegyalja vásárait látogatták. A 1945 előtti időszakban gyakran előfordult, hogy 4-5 perecsütő asszony egyesült, és szekerekkel mentek vásározni. Hátaló ruhákban (ajda) még vasúton is árulták termékeiket. Az 1950-60-as években az erdőhorváti perecek továbbra is elmaradhatatlanok voltak Tokaj-Hegyalja vásárain. A terméket Miskolctól Sátoraljaújhelyig kocsmák és élelmiszerüzletek is vásárolták és árusították, bár a mai forgalmuk már csekélyebb.

Felhasználása

Böjt idején öntött perec készült: az összetört böjti perecet vízben áztatták, majd túrót, diót, lekvárt vagy mákot és mézet tettek rá. A Bodrogköz, Tokaj-Hegyalja és az abaúji Hegyköz (Északkelet-Magyarország) görög katolikusai nagy mennyiségben vásárolták az erdőhorváti perecet. A hagyományt tisztelő görög katolikusok ma is fogyasztják a megöntött, kevés olajjal ízesített perecet cukorral vagy savanyú káposztával. A tojásos perec elsősorban helyi és régiós vásárokon, hagyományőrző rendezvényeken talál gazdára.

Solymos vára romos állapotban fennmaradt középkori vár Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Zempléni-hegységben. Nevezik komlóskai várnak is, bár a romterületet is magában foglaló, 426 méteres magaslat Komlóska és Erdőhorváti határa közelében emelkedik